+36-20 933-2602
Los Angeles beköltözés 1.rész

 

1996….akkoriban az edzők még edzők voltak….nem gyorstalpalókon tanulták meg a szakmát és rendszeresen jártak képzésekre .A vendégekre fókuszáltak és pontosan ugy néztek ki mint az edzők-nem volt névjegykártyájuk, mégis ismerte Őket az egész város…..

2000. Akkortájt kezdődött, ott a SZOTE fitnessben. (Erika ) Minden este járt a 19.oo es boxra,(Te-boy) néha beesett a huga is  .Szépen alakult, fiatal volt,egyetemista, megérintette a mozgásláz és Ő élvezte minden pillanatát…aztán jött a nagybetűs ÉLET…és én pontosan 30  év után találkoztam Vele ismét- Los Angelesben-ben … ahol is szintén  életmódváltás, fogyás lett volna  a cél….Több telefon, levél váltás és egyeztetés előzte meg ezt a találkozást, mivel nem a  szomszédból utaztam….

 

A reptéren a csomagátvétel simán ment, igy kilavíroztam a bőröndökkel, és már ott is volt értem egy valami nagy track…E. élőben sokkal nagyobb volt, mint gondoltam. Jó kis husi, látszott hogy valamikor (35 éve) jobb napokat is megélt..…jó kedélyű,mosolygós csaj, mint 35 évvel ezelőtt Szegeden…… Elindultunk.

A 2×5 sávos úton lépésben mentünk, így kb 1,5 órás autókázás után megérkeztünk egy szép kis rezidenciához….Kutya,nincs, autók vannak dögivel, és van egy mexikói bejárónő-szakács-mindenes,Aki elénk libbent ..egyem meg, olyan szaga volt, mint a Kínai 100 éves tojásnak…,ja és egy foga!

(E) férje nem volt otthon, csak a kislánya – (Aki 12 éves) –még kislányka, így becúgolkodtunk a házba, ahol nekem a jobb oldali szárnyban egy hálószobám,fürdőszobám és egy terasz-részem lett. Nagyon szép szuper vendégszoba…..

Asztalhoz ültünk, és a Mexikói Lucia- Alejandra-Ainhoa-Candela-Manuela megvillogtatta főző tudományát, így E és a lánya faszán nekiláttak az „utolsó vacsorának” aposztrofált étkezésnek, no meg én……

Láttam én már Philippinókat kézzel enni, hatalmas étvággyal, de ez a Lucia-Alejandra-Ainhoa-Candela-Manuela lány símán zsebre tette mindet….és közben nagyokat horkantott hozzá. Gondoltam nem rontom el én ezt a jó kis családi idillt, mert én is éhes voltam, igy nekiláttam…Volt ott kézzel ,kukorica liszttel nyújtott tacos,tortijja,quaesadilla,babpüré, paradicsomos szósz, darálthúspüré, Guacamole,több féle salsa, chilis szósz, lime, és minden ami a mexicói konyha remeke….nos, a megbeszélt kimélő étrendet nem itt szolgálták fel.

Valószínű hogy E nem fordította le Lucia- Alejandra-Ainhoa-Candela-Manuellának a legutolsó levelemet, amiben kértem, hogy az érkezésem előtti 2-3 napban csak párolt csirkemell, legyen egy kis friss salátával vagy zöldséggel, így faszán bezabáltam ebben a kis összetartó családban, annyira,hogy egész éjjel beszartam a hányingertől….:-)

Reggel- ezt csak jóindulattal írtam,mert 10.oo is volt- ,gondoltam leülök valahova és megformálom a mai napot, de gyakorlatilag olyan sokat használtam a fenekemet az éjjel, hogy nemigen tudtam ráülni…így gondoltam bemelegítek a közös edzéshez. Nos, ezt csak én gondoltam így, mert az udvaron,és a házban egy kis izgága mókusokon kívül gyakorlatilag délután kettőig senkivel sem találkoztam.

Mire ezzel a „bemelegítéssel” elkészültem , fél 3 táján felszolgálta Lucia-Alejandra-Ainhoa-Candela-Manuela a tízórait – kávé, tejszín, tejszínhab,piskótaféle magokkal sütve, és a feledhetetlen Churros- forró Cadburry csokiba mártva,vagy fahéjas cukorral,és Macadám fagyival…..

Nos, ez már nekem is sok volt. Mondtam a Csajoknak, hogy nem az a baj, hogy nyakig ülünk a szarban, hanem hogy lötyögtetjük is……meg azt is megvillantottam,hogy a csoportmunka a legjobb mert ott van kire kenni a hibákat, de ennek ezennel vége, és kilátásba helyeztem, hogy mi fog történni másnap….

A mondandómnak nyomatékot adva, bementünk a konyhába és Lucia-Alejandra-Ainhoa-Candela-Manuela legnagyobb döbbenetére, elkezdtem kirángatni a hűtőből a maradékokat-kb 20 ember teljes hétvégi étkezése kitellt volna belőle- bepakolgattam egy koszos műanyag rekeszbe és jóindulatom jeleként az egyfogú Lucia-Alejandra-Ainhoa-Candela-Manuela felé toltam, –Aki olyan ronda lett közben hogy a hagyma sírva panaszkodott amikor meglátta az arcát,és még a rádió se szólt hozzá……

Erre az elkezdett spanyolul rikácsolni, és közben tüzes villámokat szórt a szeme rám,fröcskölt a nyál az egy foga között és még rondább lett az arca- na, ezt még a kannibál is kitolná a tányér szélére….
Állt a bál a konyhában,négyen négy nyelven kiabáltunk és egymást lökdöstük, mint a Macskajajban a kupecek, mire ezt a ramazulit átlátva a nagy gesztikulációkon elkezdtem röhögni, és mivel mindenkire átterjedt, olyan rohamot kaptunk, hogy alig bírtunk belőle kilábalni.

Ezzel a foglalatossággal eltelt a délután, és végre le tudtam ülni E-vel nyugodtan megbeszélni , hogy miért is vagyok itt.:-)

Mostanra azt gondolom megértette, és végre a kellékek megvásárlása után – mérleg, nordic botok, edzőcipő,pólók, gyorsan száradó törülközők, kulacs, saláták, zöldségek, csirkemell, hal, rák, kefirek -csináltam egy órarendet, ami mentén haladhatunk majd az elkövetkezendő 4 hétben, majd amikor ezzel végeztünk, bevezettem őket az AQUA-AEROBIC világába,ami nem volt nehéz, mivel a ház terasza egy medencében végződött-miközben Lucia-Alejandra-Ainhoa-Candela-Manuela a konyhából vésztjóslón méregetett….

folytatom…